A jövő decentralizált energiatechnikája számára a hulladékból és a biológiailag megújuló nyersanyagokból készített üzemanyag egyre jelentősebb alternatívát nyújt a kőolajból történő ásványi olaj előállításával szemben.

Emellett a jövő hiányzó olajkészleteit is pótolja. Ehhez nagy mennyiségű, a célnak megfelelő hulladékanyagra van szükség, ha a magasszintű kőolajigényeknek a szintetikus üzemanyaggyártással akárcsak részben meg szeretnénk felelni.

A szükséges szénhidrogéneket a megújuló energiaforrásokban is megtaláljuk (fa, növény), de jelen vannak a civilizáció által termelt hulladékokban, a műanyagokban, az állati- és növényi hulladékokban, hulladékolajban és más szerves maradékanyagokban, melyeket nagy hatékonysággal lehet más értékes anyaggá, dízellé alakítani.

Ahhoz, hogy a fenti hulladékanyagokat üzemanyaggá alakíthassuk, magas hatásfokra van szükség. A maradékanyagokban megtalálható szénhidrogéneket szinte teljes mértékben ki kell nyernünk.

Az új, szabadalmaztatott módszer a természetes kőolajképződést tekinti példaképnek.

A folyamat továbbfejlesztésével, napjaink hulladékainak problémáit is szem előtt tartva, lehetővé vált, hogy kőolaj helyett kiváló minőségű dízelüzemanyagot állítsunk elő.

A folyamat lényeges elemei az alábbiak:

• 270°C és 350°C közötti hőmérséklet
• ioncserélő katalizátorok
• 100%-ig kikristályosított, rendkívül aktív y-katalizátorok

A katalizátorok, melyek a tulajdonképpeni folyamatot lehetővé teszik, évtizedeken át tartó, intenzív kutatómunka eredményei. A megfelelő módon történő előállítás garantálja, hogy a katalizátorok az üzemeltetés költségeinek csak csekély részét jelentsék. Így a kiváló minőségű dízelolajat reális áron állíthatjuk elő.

A szükséges berendezés kevés karbantartást igényel, biztonságos és megbízható. A rendszer energetikailag önellátó, azaz a saját maga által megtermelt dízelt használja fel, és abból is csupán 10% szükséges, hogy a szárításhoz szükséges hőt előállítsa, valamint a rendszer energiáját biztosító 230 KW-os CHP-t táplálja.

A nyersanyagok egy zárt körfolyamatban keverednek össze a katalizátorral. Az ezután bekövetkező katalitikus reakció során az alábbi folyamatok zajlanak le:

• - alacsony hőmérsékleten (290°C - 350°C) történő molekularövidülés (depolimerizáció), gyakorlatilag nyomásmentes környezetben (enyhe, 0,1 bar-os vákuum)
• - korábban elérhetetlen mértékben használható ki a nyersanyagok fűtőértéke (a szénhidrogének több, mint 80%-a)
• - a veszélyes halogének semlegítésre kerülnek: folyékony állapotban, só formájában megköti őket a rendszer
• - a végtermék: bármely motorban használható dízelüzemanyag